De mi is az a drogellenes városi stratégia? Röviden, egy olyan átfogó koncepció, ami kijelöli, hogyan kell a helyi szakembereknek és szervezeteknek közösen azon dolgoznia, hogy a szombathelyiek minél nagyobb arányban és minél korábbi életkortól kezdve az egészséges életmódra törekedjenek. A dokumentum bevezetője tudatosan kerüli a kábítószer szót, hiszen mint Tóth Balázs, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) társelnöke magyarázta, az általuk összefogott 22 szervezet (a rendőrségtől a közterület-felügyeleten át, a drogprevenciós egyesületekig, alapítványokig, önkormányzati intézményekig) nem pusztán a klasszikus értelemben vett drogok ellen harcol, hanem a szemléletformálásra is törekszik az olyan függőségek, romboló szokások esetében is, mint az alkoholfogyasztás és a dohányzás, vagy éppen az online térben a képernyőfüggés.

„Pillérekre építettük a stratégiát, ezek a prevenció, a közösségi együttműködés, kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés és kínálatcsökkentés. A dokumentumban bemutattuk a helyi KEF tagjait, tehát a szakembereket, intézményeket, szervezeteket, összevetettük a helyi és az országos kábítószer-használati, egészségügyi adatokat, jogszabályi hátteret és iránymutatásokat adtunk, mit kell tenni beavatkozás szintjén az egyéneknél, a családokban, a munkahelyeken és a közösségi terekben. Fontos célunk volt a kínálatcsökkentés, illetve a szombathelyi kábítószerhelyzet erősségeinek és gyengeségeinek felmérése” – magyarázta a társelnök. A stratégiát a Vasi Ifjúságért Egyesület készítette el, a Vas Megyei Önkormányzat biztosított rá támogatást, a szombathelyi KEF pedig koordináló és ellenőrző szerepkörben segített.

A stratégia legfontosabb oszlopa az idén tavasszal elvégzett „Szombathelyi Drogvilág 2021” kutatás volt, melynek keretében a helyi 5-13. osztályosok tölthettek ki egy online és anonim kérdőívet, amiben a fiatalok kábítószerekkel, egészségre káros szerekkel kapcsolatos tapasztalataira, véleményére, tájékozottságára, esetlegesen fogyasztási szokásaikra voltak kíváncsiak, de mellette a szabadidő eltöltési szokásaikra a kortárs baráti társaságuk jellemzőire, a csoportos szerfogyasztásra is rákérdeztek. Sokan, majdnem minden negyedik szombathelyi tanuló (38,2%) elmondta a véleményét, tehát a válaszolni jogosult 8 629 diákból 3 293-an fontosnak érezték, hogy a kérdőíven keresztül meséljenek a tapasztalataikról.

A felmérés legfontosabb megállapításai: 

• Kábítószer-fogyasztás terén jobban áll Szombathely, mint az országos átlag, de így is bőven akad tennivaló
• A cigaretta és az alkohol a két leggyakrabban használt szer a fiatalok körében, a válaszadók 62,3 százaléka fogyasztott már életében alkoholt, 8,8 százalékuk már több mint tízszer volt részeg, napi rendszerességgel 7,5 százalékuk dohányzik
• Marihuánás cigarettát 6 százalékuk, herbált 3 százalékuk, sziput 2,7 százalékuk, amfetamin származékot 2,4 százalékuk, kokaint 2,2 százalékuk fogyasztott valaha
• A fiatalok 1,6 százaléka használt már gyógyszert és alkoholt együtt
• Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségügyi kockázatait ismerik a kitöltők, a kábítószerek veszélyeivel felszínesen vannak csak tisztában, ezért a prevenció továbbra is fontos feladat

Egy érdekesség: a kutatás az egyéni válaszadások mellett arra is kíváncsi volt, a fiatalok a kortárs közösségükben ismernek-e olyan fiatalt, aki kipróbálta már, vagy használója az adott szereknek. A válaszok alapján lényegesen magasabb fogyasztási arány derült ki. Például a kitöltők 50 százalékának van olyan ismerőse, aki már fogyasztott marihuánás cigarettát. A kérdőív rákérdezett, mi a szerfogyasztás elsődleges motivációja. „A legtöbben a szórakozás, a buli kedvéért nyúlnak a kábítószerekhez, sokan pedig azért, mert így akarnak elmenekülni a problémáik elől, de azt is többen bevallották, hogy a kíváncsiság hajtja őket” – magyarázta a szakember, aki szerint különösen fontos lenne tenni annak érdekében, hogy a fiatalok a virtuális világban töltött idejük alatt ne kapjanak – vagy csak kontrollált módon – ingereket és ösztönzést a drogok használatára.

Tóth Balázs következő fontos lépésnek nevezte, hogy az új drogellenes stratégia keretében a szakembereknek lehetőség szerint vissza kell mennie az iskolákba átbeszélni a diákokkal a kutatás tanulságait, ahogy hasonló drogprevenciós és szemléletformáló kampányokat lenne érdemes szervezni a felsőoktatási intézményekben és a munkahelyeken is. Elmondta, nagyon eredményes és értékelhető volt a közös munka a szakmai szervezetekkel, a városi és megyei önkormányzatokkal. „Egy olyan drogellenes stratégiát alkottunk meg, amit mindegyik fél, mindegyik szereplő hatékonyan tud alkalmazni a jövőben, illetve arra is alkalmas, hogy az oktatási intézmények, más szervezetek és a munkahelyi közösségek az eredményekre támaszkodva tehessenek a kábítószer-használat ellen” – hangsúlyozta a KEF társelnöke.